Barcelona és környéke
Diavetités
Fotóalbum:
Az első úticélunk Barcelona és észak Spanyolország volt,
mivel 3-4 nap esős időt jósoltak a meteorológusok,
gondoltuk, hogy ideális városnéző, múzeumjáró idő lesz.
Olyan is volt, két napig szinte végig esett, aztán már csak viharos szél volt.
Mivel a Pireneusokban havazott, azt inkább kihagytuk most. Barcelona viszont még esőben
is gyönyörű volt, ide még biztosan visszamegyünk, mert sajnos nem jutottunk el
mindenhová, amit érdemes lenne ott megnézni.
Csavarogtunk az óvárosban, sikátorokban, zenészek játszottak az egyik utcában,
máshol meg minden kihalt volt, sehol egy lélek. A La Ramblán bámultuk a sétáló tömeget...
Ennyi embert én még sosem láttam az utcákon, mutatványosok álltak szinte minden
utcasarkon, hihetetlen kavalkád volt! Persze rengeteg túrista volt, sok helyre
be sem mentünk a hosszú sorok miatt.
Panoráma a kikötőből a tenger felé...
|
...és a városra
|

Sikátor az óvárosban
|
La Rambla - tömeg
|
Minden sarkon egy mutatványos
|
Ajándékárus néni
|
Anton Gaudi -
Güell Park Barcelonában
Nagyot sétáltunk a Güell Parc-ban, amit Gaudi tervezett. Persze semmi idő nem elég
erre. Csodálatos volt. Csak kivülről néztük meg a házait és a Sagrada Familia
templomot is, mert iszonyatos sorok voltak, és a tömegtől semmit nem láttunk volna.
De egyszer még biztosan visszamegyünk holtszezonban, mert ezt látni kell!
Fantasztikus miket csinált ez a pali, és a gyönyörű formák mögött hihetetlen
mennyi matematikai, geometriai, fizikai tudás van. Nagyon tetszett, hogy
fantasztikus művész, épitész, "geometrikus" volt egyszerre.
A Güell Parc bejárata
|
Gyik és túristák
|

Kertkapu
|
Gaudi háza a parkban
|
Csendélet
|
"Csak úgy" egy mozaik a falon
|
Azok a hires mozaikpadok
|
Tanácskozás
|
33 oszlopos átjáró, megszámoltuk! : )
|
Figueres - Salvador Dali Múzeum
Aztán kirándultunk északra egy napot egy félszigetre, és útközben megnéztük Figueresben
a Dali múzeumot és a házát. Voltak nagyon jópofa alkotásai, meg egy csomó őrült is,
talán a képek valamennyi izelitőt adnak belőle. Sajnos nem tudtuk szerintem elég
alaposan megnézni a múzeumot, egyszerüen idegbajt kaptunk a tömegtől, pedig
direkt visszafelé jártuk be a termeket, mert akkor nem lihegnek a nyakunkba a túristák és
nem kell állandóan megelőzni sem őket...
"Tojásvár"
|
Nagyon vicces volt
|
Bejárat (mintha nem is ugyanaz az épület lenne)
|
Morbid installáció az udvarban
|
Csendélet
|
Mi csak gömbteremnek hivtuk
|
Ez a félsziget a francia határnál gyönyörű volt, kis falvakkal, városkákkal,
sziklás, hegyes tengerparttal, és végre nem az iszonyatos Costa Brava a szállodasoraival.
Felmentünk egy hegycsúcsra, ez már szerintem a Pireneusok széle volt , jó hosszú
szerpentineken persze, aztán megnéztük a starthelyeket, de mivel orkán szerü szél
volt, és szép kis zivatarfelhők jöttek, igy inkább lemenekültünk egy kis faluba.
Kötámfalas, teraszos olajfaültetvények, tüskebokros, kaktuszos hegyoldalak...
végre egy kicsit vad táj. Találtunk egy kicsi falut, elég kevés túristával, és
nagyon gyenge szenyókat ettünk egy tengerparti büfében... :))), de
sütött a nap, és ott volt a tenger végre. Aztán újabb szerpentineken kimentünk
a világitótoronyhoz is. Természetvédelmi terület majdnem az egész
félsziget, és ez a szikás fok különösen szép is volt. Jó sokat mászkáltunk a sziklákon
persze, igaz, hogy nagyon hideg volt a szél miatt, de oda ki kellett menni.
Szerencsére oda már tényleg nem sokan jöttek ki, végre egy kis nyugi volt,
és élveztük a szelet, a tengert, a hullámokat, néztük a hajókat, sziklákat,
köveket, kisvirágokat... olyan jó kis bogarászós hely volt, gyüjtöttem is pár kavicsot! : )
Házrom a pusztában
|
Bozót, sziklák, felhők, tenger...
|
meg én is ott vagyok valahol...
|